A DEÁK FERENC MŰHELY TEVÉKENYSÉGIRÁNYAI

A Műhely kutatóinak fő tevékenysége az utóbbi időkben a világ több országában megfigyelhető tendenciák elemzésére irányul, melyek révén a demokratikus politikai küzdelmek egy része áttolódik a bíróságokra, és azokat a bírák mint jogi vitákat döntik el ítéleteik kimondásával. Ám eközben az egyes államok bírói karainak főbírósági szintjét úgy alakították át, hogy itt a domináns politikai csoportok érdekeit és értékhangsúlyait vallók kerülnek be főbíróknak, és így a jog pedig átpolitizálódik. E kettős folyamat – a politika eljogiasítása, illetve a jog átpolitizálódása – egy sor területen megjelenik, például úgy, hogy a felsőbíróságokon és az ügyészségeknél hívekkel rendelkező politikus csoportok a választási ellenfeleiket büntetőperekkel vagy polgári perekkel igyekeznek ellehetetleníteni, vagy legalábbis csökkenteni a választási nyerési esélyeiket (a politika kriminalizálása). De ennek része az is, ha az alkotmánybíróságok szabad alkotmányértelmezéssel alkotmánysértést állapítanak meg a kormányfővel szemben, és megfosztják hivatalától, ahogy a thaiföldi alkotmánybírók tették az elmúlt húsz évben már háromszor is, vagy a litván alkotmánybírók az államfővel szemben.

Ennek egy esetét jelenti az EU hatalmi szerkezete is, mert itt a legfőbb hatalmat az uniós intézmények közül a Luxembourgban székelő Európai Bíróság kapta, mely minden más uniós szerv döntéseit megsemmisítheti, de felette már nincs döntési instancia. Az elmúlt hatvan évben ez a főhatalmi szerv aztán a brüsszeli bizottsági főigazgatósági apparátusi elittel összefonódva mint hatalmi pöröly kezdett működni a brüsszelita apparátusi elittel szembekerülő tagállamokkal szemben. Ám ezt csak úgy tudta megtenni, hogy eközben a legelemibb bírósági jellemzőket is eltávolította döntési mechanizmusaiból, és így ténylegesen egy eltorzult politikai bíróságként működik. Pl.  a Bíróság elnöke teljesen korlát nélkül, önkényesen döntheti el, hogy egy-egy beérkező ügyhöz kit jelöl ki előadó bírónak, és így melyik bírói tanács fog dönteni, és ezáltal a politikailag helytelen döntés esetén a jövőben az ilyen bíró már nem kap fontos ügyet, ahogy az empirikus felmérések ezt meg is állapították. Így a Műhely egyik kutatási iránya az EU Bíróságának döntési folyamataira irányul, hogy az eddigiekben már létrejött szakirodalom feldolgozásával feltárjuk az egész EU tényleges és sokszor álcázott döntési mechanizmusait és ezek eltorzulásait.